2014. október 26., vasárnap


Az első szerelmi bánatos dal amit sírva énekeltem, Sajnos nem az utolsó volt.

2014. október 12., vasárnap

sablonos történetem

Csalódott. Gondolatok. Szánalom. Ribancok. Más. Fájdalmas. Kétségbeesett. Rémült. Összetört. Miért. Bizonytalan. Üres. Semmi. Zavarodott. Utálatos. Emlékek. Hangok. Szavak. Könnyek. Ideges. Bunkó. Makacs. Idő. Féltékeny. Gúnyos. Érthetetlen. Megmagyarázhatatlan. Kérdéses. Újak. Jobbak. Szarházik. Meglepett. Megbántott. Menedék. Sajnálat. Szeretet. Utálat. Hazugság. Megjátszás. Sérült. Hibás. Boldog. Boldogtalan. Gyenge. Zárkózott. Titkos. Érzelmek. Lennék. Valaki. Elárult. Vagyok.

Sosem lesz jó

Ez már el lett cseszve. A szívem már sosem lesz nyugodt és boldog. Igyekszem elfeledni azt ami nem számít, de hiába. Az érzések nem múlnak el, az idő nem segít. A fájdalom ott van mindig. Senki nem tudja mi van a szívemben, a lelkemben, a fejemben. Olyan lettem akitől féltem volna kiskoromban, akit nem szerettem volna. Nem lettem kiegyensúlyozott, mosolygós, magabiztos mint akinek elképzeltem magam. Egyik pillanatban erősnek érzem magam és rendíthetetlennek, a másikban már szétesek. Nem tudok átlépni, túl lenni, kikerülni, elfelejteni. Képtelenség. Semmi nem segít, erre nincs megoldás. Ami megtörtént.. az a történetünk része. Kíváncsi vagyok meddig bírom ezt.