Boldog vagyok, sőt mondhatnám boldogabb mint valaha- ha mellettem van- de mikor nincs, üresnek érzem magam és nem találom a helyem. Tudom, hogy ez ami köztünk van ez több mint bármi, ez több mint szerelem. Onnan jöttem rá, hogy megkérdeztem valakit arról, hogy mi lenne vele ha elhagyná a szerelme, esetleg eltudná képzelni vele az életét? erre válasz: hát..nem is tudom..
Nekem belegondolni is iszonyúan fáj és elmondani nem tudom milyen ez a fojtó érzés, ha arra gondolok, hogy elhagy, rosszabb bármely fájdalomtól még csak rágondolni is..
és hogy eltudnám vele képzelni az életem? Őszintén, csak vele tudom, és csak vele akarom. Tökéletes ami köztünk van, minden megvan ami kell.. szavak nincsenek rá..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése