2014. augusztus 31., vasárnap

tehetetlenség

Van, hogy az élet túl sok pofont ad és már semmibe nem tudsz kapaszkodni. Semmi nem ad támaszt és reményt. Végső elkeseredésedben csak a sírás marad egyedül, mit élvezni tudsz. Nem érzed a biztonságot, a fényt az alagút végén, csak a nagy sötétséget. Mikor minden tőled telhetőt megtettél és még mindig semmi változás, pedig kifogytál a lehetőségekből. Ülsz és várod a csodát. Eljutsz arra a pontra, hogy már nem érdekel semmi. Mintha teljesen kilépnél az életedből és hatalma alá kerít a fájdalom. Nincs mit tenni..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése