Mikor nincs kedvem, mosolyt álcázva emberek elé menni, bujkálva a saját érzéseim elől...
mikor mindenki idegesít és egy kis magányra vágyom...
mikor megbántanak, vagy úgy érzem senki sem szeret, átnéznek rajtam...
mikor az egyetlen dolog ami megnyugtat azok a gondolatok, amelyek a múltba nyúlnak vissza, felidézve az emlékeket...jó lenne egy hely, ahová elrejtőzhetnék, csak én és a gondolataim..lehet, hogy félénk vagyok és megfutamodok a kihívások elől... de néha szükségem lenne egy helyre, ahol biztonságban érezhetem magam, a fájdalmaktól és a csalódásoktól távol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése