2012. április 5., csütörtök

memories...


Ma délután kimentem a teraszra. Szeretek ott lenni, mert belátom az egész várost. Ránéztem a régi iskolára... a salakpályára és eszembe jutott megszámlálhatatlan emlék. Az ahogyan szenvedtünk, miközben 2000 métert futottunk... az, hogy szünetekben a kerítés mellett álltunk és a suli melletti patakot néztük, amikor futottunk a mókus után. Aztán ránéztem az épületre és eszembe jutottak a felelések, a dolgozatok, a fellépések, a farsangok, azok a csodálatos percek és azok az emberek akiket ott ismertem meg és ma már el sem tudnám képzelni az életem nélkülük... és ránéztem az útra, ahol jöttünk lovaskocsival az utolsó nap, majd a betonpályára ahol elbúcsúztunk egymástól...ezek talán kis dolgoknak tűnnek, de lassan egy éve, hogy történtek és nekem rengeteget jelentenek. Azt kívántam csak egy napra visszamehessek és átélhessem még egyszer...de hiába vágyom ilyesmire, nem lehetséges, azok az emlékek örökké a szívemben élnek, soha nem felejtem el...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése